Bölcsődei férőhelyek száma - miért olyan hosszú a várólista?

Több férőhely, több bölcsődés

Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár 2022. decemberében mondta, hogy több mint 80 százalékkal emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt 12 évben. 2010-ben még csak 32 ezer volt, de 2022-ben már 59 ezer gyermek vehette igénybe az ellátást (KSH adatai szerint pontosan 55.370).

Ebbe beletartozik a családi bölcsőde, a mini bölcsőde, valamint a munkahelyi bölcsőde is, amiből meglepően kevés van Magyarországon, pedig ez az intézménytípus lenne a legkényelmesebb a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Az alábbiak szerint oszlik meg a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon (2022-es adat):

• Hagyományos bölcsőde: 45.296
• Családi bölcsőde: 7.188
• Minibölcsőde: 2.778
• Munkahelyi bölcsőde: 108
• Összesen: 55.370

2022-ben több mint 50 ezer gyermek vette igénybe a bölcsődei ellátást, viszont 52 ezren voltak azok, akik nem tudták helyi szinten elhelyezni gyermeküket, így másik településre, esetleg fizetős intézménybe kellett helyezniük.

2020-ban összesen 92.233 gyermek született, tehát akik 2022-ben 2 évesek lettek, azoknak több mint a fele felvételt nyerhetett a bölcsődékbe. Azonban vannak olyan szülők, akiknek a gyermekük kétéves kora előtt már vissza kell menniük dolgozni, így valójában őket is bele kellene venni a számításokba.

A napi.hu adatai szerint az 1 éven aluliak közül mindössze 0,8% bölcsődés, a 2 éveseknek pedig csaknem a harmada jár valamilyen intézménybe.

Ezek szerint:

• 2020-ban született gyermekek közül 30.744 gyermek
• 2021-ben született gyermekek (összes születés 92.893) közül 743 gyermek

Ha ezeket a statisztikai számításokat vennénk figyelembe, akkor nagyon jól kirajzolódna, hogy akár még túl sok is a bölcsődei férőhely, 25 ezer gyermek még elférne az intézményekben, csakhogy arányaiban mégsem jó az intézmények elosztása.
 

Kis csoportok, várólistás intézmények

Egy bölcsődei csoportba hivatalosan 14 gyermek járhat, a legtöbb helyen azonban kevesebben vannak. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy óvodai csoportban akár 25-30 gyermek is helyet kaphat, a „kistestvérénél” csak feleannyi gyermeket kötelesek felvenni.

Hiába vannak minden vármegyében fejlesztések és építkezések, vannak olyan túltelített területek, ahol megugrott az új lakók és a gyermekszületések száma, így a legtöbb gyermek várólistára kerül, hacsak nem lép fel a beíratásánál valamilyen speciális körülmény. Mik lehetnek ezek?

• Ha a gyermeket egyedülálló szülő neveli (élettárssal nem rendelkező hajadon, nőtlen, elvált vagy özvegy családi állapotú).
• Ha a családban nevelt kiskorú gyermekek száma meghaladja a 3 főt.
• Ha a gyermeknek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége. 
• Ha a gyermek szülője orvos által igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja.
• Ha a gyermeket gyámhatósági határozat alapján gyámként kirendelt időskorú hozzátartozója neveli.
• Ha a gyermek szülőjének jövedelmi helyzete miatt az ellátásról nem vagy nehezen tud gondoskodni.
• A sorrendiség figyelembe vétele nélkül a gyermek bölcsődei ellátását biztosítani kell, ha a jegyző védelembe vételt rendelt el, és kötelezte a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását.

Ha a fentiek közül egyik sem áll fent a gyermekednél, akkor bizony várnod kell. Budapesti agglomerációban több városban is komoly várólisták alakultak ki, és ha kistesó születne, ha időközben megszűnne a munkahelyed, vagy jön egy olyan gyerek, akinek nagyobb szüksége van az ellátásra, azonnal húznak is le róla.

Ilyenkor szóba jöhetnek még a családi bölcsődék vagy magánintézmények, amelyek településtől függően határoznak meg egy bizonyos térítési összeget. Ez körülbelül 30-150 ezer forintot jelent havonta, amiben nincs benne az ellátás, ami 800-1500 ft/nap.

2023 március 31-ig igénybe lehetett venni havi 40 ezer forintos támogatást ilyen célra, azonban ezt a fajta segítséget a kormány megszüntette. Sok család nem engedheti meg magának a magánbölcsődét, ráadásul sok esetben akkor is fizetni kell, ha a gyermek otthon van betegség miatt, ami az első félévben rendkívül gyakori.

Ha Magyarország többi régóját, vármegyéjét nézzük, számtalan helyen építettek az elmúlt években bölcsődéket a megnövekedett születésszám miatt, például Nógrád vármegyében 2017 végén mindössze 7 intézmény volt, valamint 11 családi bölcsőde, 2022 végén pedig már 26 klasszikus és 10 családi bölcsőde üzemelt, amelyek összesen 497 gyereknek biztosítanak helyet.

Zala vármegyében is elkezdődtek az építkezések, ugyanis olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy muszáj volt az önkormányzatnak lépnie az ügyben. Sok település uniós vagy állami segítségre vár, egy-egy épület felépítése több 100 millió forintba kerül, ami a szűkös költségvetésükbe gyakran nem fér bele.

Tehát van ahol túl sok a férőhely, máshol azonban kevés, járnak is a gyermekek bölcsődébe, meg nem is. Remek megoldást nyújtana, ha több munkahelyi bölcsődét üzemeltetnének a cégek, valamint az is, ha az anyákat támogatnák a munkahelyükre való fokozatos visszatérésben. Természetesen igényelhető részmunkaidő a gyermek 4 éves koráig, azonban sokan az alacsony fizetések miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel. Megoldást jelent még ilyenkor a nagyszülők bevonása vagy bébiszitter felfogadása, de ezek mind-mind időt és pénzt igényelnek.

Indexkép: BBC Creative képe az Unsplash.com oldaláról